A második évezred hajnala előtt Bagdad városa a legfejlettebb civilizáció központja. Kultúrája védőfalai között az ifjú Ahmed Ibn Fahdlan élvezi előkelő helyzetével járó kiváltságait, amíg politikailag veszélyes kapcsolatba nem kerül egy gyönyörű fiatal nővel Mint távoli földre kiküldött képviselő Ibn szolgája és mentora Melhizédek társaságában karavánnal utazik, amikor a harcosok csapatával találkoznak. Ibn a banditákat színes, de durva csapatnak tartja, és nem hisz nekik, amikor arról a titkos ellenségről beszélnek, amely hazájukat pusztítja. Azt állítják, hogy az éjszaka homályából felbukkanó ellenség megcsonkítja az áldozatai holttestét és felfalja a halottakat. A szörnyű jelenség annyira megrémíti az embereket, hogy még nevét is csak ritkán ejtik ki hangosan. Bár Ibn nem hisz a hasonló mesékben, egy öreg jós figyelmezteti őket, hogy nem győzhetnek, ha nem lép be közéjük egy tizenharmadik harcos, aki nem északról való.