Az események 1961 tavaszán kezdődtek, amikor az orosz Jurij Gagarin és az amerikai Alan Shepard szinte ugyanakkor lépték át az addig elérhetetlennek tűnő száz mérföldes határt, s léptek ki a világűrbe, ahol előttük még senki nem járt. Az oroszok esetleges előnye arra késztette Kennedy elnököt, hogy maximálisan kiálljon egy vakmerően merész program mellett, melynek célja az volt, hogy ember lépjen a Holdra és épségben vissza is térjen onnan...
Az Apolló 1 elnevezésű program során, egy rutinszerű kilövési gyakorlat előtt szörnyű katasztrófa következik be: Gus Grissom, Ed White és Roger Chaffee asztronauták életüket vesztették, amikor tökéletesen zárt fülkéjükben tűz ütött ki. A tragédia arra késztette a NASA-t, hogy vizsgálja felül minden addigi eredményét, majd az így nyert tapasztalatokat felhasználva, a világon elsőként építse meg a kifejezetten a Holdra szánt űrhajóját...
Tizenkilenc hónappal az első próbálkozás után szakemberek százai dolgoznak a következő kísérleten, mely igazolhatná az Apollo létjogosultságát. A kilövés előtti izgalmas huszonnégy órában a parancsnok félelmei felerősödnek a fokozódó szél okozta veszély miatt.
A világűr meghódításáért vívott versenyben Amerikának szinte behozhatatlan előnyt hozott, amikor az Apollo 8 nevű űrhajón a világtörténelemben először emberek értek el a Holdra és járták körül azt. Megcsodálhatjuk a Hold másik, ismeretlen oldalának képeit és az első Föld-felkeltét, amit azelőtt ember még soha sem láthatott...
Az első holdkomp elkészülése után nemsokkal az Apollo 9 nevű vállalkozás kísérletet tett arra, hogy a történelemben először két, fedélzetén legénységet szállító űrhajó összekapcsolódjék. Jim McDivitt és Rusty Schweickart több mint hat órát töltöttek a számtalan meglepetést tartogató űrhajóban, azzal a tudattal, hogy a szerkezet képtelen lesz őket visszajuttatni a Földre, ha bármi elromlik a bázishoz való csatlakozás előtt vagy közben....
Neil Armstrong és Buzz Aldrin a technika, az emberi találékonyság és akarat diadalaként először szállt le a Hold felszínére és tettek sétát az ismeretlen tájon. Láthatjuk a teljes manővert, átérezhetjük annak bonyolultságát és szembesülhetünk mindazzal a váratlan fordulattal, melyek hihetetlen gyors döntéseket követeltek, legyen az a fedélzeti számítógép túlterheltsége, a tervezett leszállóhely alkalmatlansága vagy a hihetetlen gyorsasággal fogyó üzemanyag-tartalék...
Az Apollo 12 elnevezésű űrhajó jókedvű, nagyhangú és összetartó legénységének úgy kell végrehajtania a leszállást egy már korábban a Hold felszínén elhelyezett szonda közelében, hogy azt gyalog megközelíthessék.
Részletes betekintést nyerhetünk a tágasnak aligha nevezhető kabinban utazó űrhajósok életébe: láthatjuk, hogyan próbálnak aludni, hogyan küszködnek kényelmetlen overalljaikkal és hogyan viselik az állandóan rájuk szegeződő kamera jelenlétét...
Az Apollo 14-gyel az ember visszatér a Holdra, s ezzel nem pusztán az űrkutatási programot igazolja, hanem az űrkutatás nagy öregjét, Alan Shepardot is: az első amerikait, aki meghódította a világűrt, de egy fülészeti rendellenesség a Földhöz kötötte emlékezetes utazása óta. Noha időközben nemcsak milliomos, hanem a NASA egyik rettegett főnöke is lett, mindvégig arról ábrándozott, hogy ismét átélhesse az űrrepülés élményét.
Amikor és Shepard aláveti magát egy kísérleti műtétnek, végre lehetőség adódik álma beteljesülésére, igaz ugyan, hogy kollégái és a közvélemény meglehetősen szkeptikusan fogadják döntését. Maga az út sem zökkenőmentes, és Shepard-nak számtalan váratlan nehézséggel kell megküzdenie, hogy bebizonyítsa, képes a nagy kalandot még egyszer végigcsinálni...
Az űrhajós-feleségek az amerikai nőtársadalom egyik leghagyománytisztelőbb rétegét alkották. A hatvanas években, egyik pillanatról a másikra a nemzeti érzület reflektorfényében találták magukat, és elvárták tőlük, hogy önállóan viseljék a családi otthon fenntartásának mindennapos gondjait, miközben férjük az életét kockára téve, minden percét a nagy feladatnak szentelte. Házasságok százai jutottak válságba, férjek haltak meg vagy tűntek el, mert kockára tettek mindent...
A befejező rész egy utolsó költői holdutazásra visz el bennünket, melynek során az asztronauta-geológus Jack Schmitt és Gene Cernan parancsnok a Holdról olyan mintákat hoznak, melyekkel a kutatók még jó darabig dolgozni fognak. Sorra látogatjuk az Apollo program leszállóhelyeit, újraélve történelmünk egyik jelentős állomásának eseményeit, míg végül utoljára szállunk fel a Hold felszínéről, hogy békében térjünk vissza oda, ahonnan elindultunk...